Emléktábla Balogh János ökológusnak
Utcát neveztek el, s emléktáblát avattak fel Balogh Jánosról, a 2002-ben elhunyt nemzetközi hírű, Kossuth- és Széchenyi-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett ökológusról a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén, ahol a tudós gyermekéveit töltötte.
Egy csendes augusztusi délutánon teljesült a nemzetközi hírű tudós végakarata: gyermekkora legkedvesebb helyszínén, a Berettyó mentén meghúzódó Egrespusztán, a Putri-dűlőben kanyargó folyó gátjának tövében helyezték örök nyugalomra hamvait. Visszatérhetett oda, ahonnan elindult. Most már azon a kicsi területen pihenhet, amit ő jelölt meg még évekkel ezelőtt. "Itt jó lesz." -mondta akkor a rá jellemző szerénységgel, a település lakosai pedig nem felejtkeztek el erről.
Emléktáblát avattak, és utcát neveztek el a településhez kötődő, ahhoz élete végéig ragaszkodó professzorról, majd egy színvonalas irodalmi emlékműsor után felavatták a karcagi Györfi Sándor szobrászművész alkotását, melyet a túrkevei katolikus ás református pap is megszentelt. A tudós hamvait tartalmazó urnát az emlékmű mellett helyezték el a földbe. Az emlékezés azonban nem marad ennyiben, mert a település vezetői elhatározták, hogy az 1913 februárjában született Balogh János emlékét tovább ápolva 2004-től minden év februárjában ökológiai témában tudományos konferenciát fognak rendezni Túrkevén.
A trópusi őserdők talajfaunájának kiváló kutatója dr. Balogh János zoológus, ökológus, az MTA VIII. osztályának köztiszteletben álló rendes tagja 2002. augusztus 15-én távozott az élők sorából. Munkáját nemzetközileg is elismerték, iskolateremtő tudós ismeretterjesztőként is nagy népszerűségnek örvendett, mit csak fokoztak az 1959-től több működő rádiós és televíziós sorozatai, melyekben szerzőként, tanácsadóként vett részt. Kutatásai során több tucat tengeri expedícióban is részt vett, fő területe a dél-amerikai trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája volt. Jelentős szerepet játszott hazánk tudománypolitikájában és közéletében is.
Egy csendes augusztusi délutánon teljesült a nemzetközi hírű tudós végakarata: gyermekkora legkedvesebb helyszínén, a Berettyó mentén meghúzódó Egrespusztán, a Putri-dűlőben kanyargó folyó gátjának tövében helyezték örök nyugalomra hamvait. Visszatérhetett oda, ahonnan elindult. Most már azon a kicsi területen pihenhet, amit ő jelölt meg még évekkel ezelőtt. "Itt jó lesz." -mondta akkor a rá jellemző szerénységgel, a település lakosai pedig nem felejtkeztek el erről.
Emléktáblát avattak, és utcát neveztek el a településhez kötődő, ahhoz élete végéig ragaszkodó professzorról, majd egy színvonalas irodalmi emlékműsor után felavatták a karcagi Györfi Sándor szobrászművész alkotását, melyet a túrkevei katolikus ás református pap is megszentelt. A tudós hamvait tartalmazó urnát az emlékmű mellett helyezték el a földbe. Az emlékezés azonban nem marad ennyiben, mert a település vezetői elhatározták, hogy az 1913 februárjában született Balogh János emlékét tovább ápolva 2004-től minden év februárjában ökológiai témában tudományos konferenciát fognak rendezni Túrkevén.
A trópusi őserdők talajfaunájának kiváló kutatója dr. Balogh János zoológus, ökológus, az MTA VIII. osztályának köztiszteletben álló rendes tagja 2002. augusztus 15-én távozott az élők sorából. Munkáját nemzetközileg is elismerték, iskolateremtő tudós ismeretterjesztőként is nagy népszerűségnek örvendett, mit csak fokoztak az 1959-től több működő rádiós és televíziós sorozatai, melyekben szerzőként, tanácsadóként vett részt. Kutatásai során több tucat tengeri expedícióban is részt vett, fő területe a dél-amerikai trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája volt. Jelentős szerepet játszott hazánk tudománypolitikájában és közéletében is.
Archív. Az eredeti helyről (sulinet.hu) eltűnt, archiválva: 2013. február 2-án.